„Pokolian meg fogtok fizetni!” – utolsó figyelmeztetést küldött a Hamász terroristáinak Donald Trump (VIDEÓ)

Az amerikai elnök „okos döntést” vár a terrorszervezet vezetőitől.

Pénteken este kezdődik és március 30-án estig tart az iszlám hívők éves böjti időszaka, a ramadán.
Az idén most pénteken kezdődő ramadán a muszlim holdnaptár kilencedik hónapja, amely a hold járásától függően 29 vagy 30 napos, és a Gergely-naptár szerint minden évben tizenegy nappal korábban kezdődik.
Az iszlám mintegy 1,8 milliárd követőjével a kereszténység után a világ második legnagyobb vallása, és ma már alig van olyan ország, ahol ne élnének muszlimok.
Az iszlám öt oszlopa a hitvallás, a napi ötszöri ima, a ramadán havi böjt, a mekkai zarándoklat és a szegényeknek adandó alamizsna
– ezek a vallás legfontosabb parancsolatai, amelyeket minden igazhívőnek követnie kell.
A testet-lelket erősítő harmincnapos böjt azért esik a ramadán hónapra, mert a hagyomány szerint 610-ben e hónap 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni.
Az iszlám szerint ramadánkor a pokol kapui zárva vannak, a démonok le vannak láncolva, így e hónap a sanyarú testi nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka.
A ramadán egyben a hit nevében folytatott harc időszaka,
ehhez fűződik ugyanis az iszlám arábiai térhódításának két döntő mozzanata: a próféta ebben a hónapban aratta első katonai győzelmét ellenfelei felett, és e hónapban hódította meg Mekkát is.
A nemzetközi biztonságpolitika erői ebben az időszakban különösen éberek, mivel hagyományosan több terrortámadás történik ebben az időszakban.
Izraeli lapok arról írtak, hogy
a Hamász a ramadán kezdete alkalmából megfenyegette a zsidó államot, felkelést és konfrontációt hirdetve.
Hírszerzési információk szerint pedig a mostanában újra életjelet adó Iszlám Állam is akcióba léphet, Indiában és Afganisztánban sejtik a lehetséges célpontokat.
Nyitókép: Archív felvétel az Iszlám Állam harcosairól (kép: Mandiner archív)